Kínai luxusparancsolatok

Kínai luxusparancsolatok
Változnak az idők a világ egyik legnagyobb luxuspiacán. Ennek gazdasági okai éppúgy akadnak, mint politikaiak, de a helyi tehetősek szokásai is alakulnak – derül ki egy szakmai összegzésből.

Az AdAge szedte tömören pontokba, mit kell ma tudniuk azoknak, akik érvényesülni akarnak Kínában osztályon felüli termékeikkel, szolgáltatásaikkal. Nem túl hosszú, de érdekes a lista, amelynek áttekintése során érdemes emlékeztetni arra, hogy a korrupcióellenes kormányzati kampánynak már korábban áldozatul esett az ágazat. Így nem elég a most kezdődött Ló és a kifutott Kígyó éve közti asztrológiai különbségre apellálni, azt sem feledhetjük, hogy a központi kontroll miatt az állami alkalmazottaknak mindinkább le kell mondaniuk az extravagáns ajándékokról, a puccos partikról, a luxushotelben lakásról – vagy éppen a pompázatos temetésről. Nem csoda hát, ha a luxustermékek piaca (az autókat és az italokat nem számítva) „alig” két százalékkal bővült tavaly, szemben a 2012-re kimutatott hét százalékkal. Más kérdés, hogy a gazdagok költése amúgy is csökkent, mintegy 15 százalékkal, ajándékozási kedvük pedig negyedével zuhant tavaly.

Első számú trendként az újgazdag-ellenességet említi az írás. A magyar tahóra hajazó tuhao kifejezéssel azokat illetik helyben, akiknek vagyon jutott ugyan, de ízlés és stílus már nem került hozzá. Azaz a legdrágább termékek vásárlóinak azzal kell számolniuk, hogy könnyen minden további nélkül ebbe a csoportba sorolhatják őket. Tematikailag ide tartozik a második jelenség: a logó-fáradtság is. A feltűnésmentes ragyogás egyik velejárója, hogy előnybe kezdenek jutni a neves (és drága) márkák jelzései nélkül megjelenő termékek – kivételt talán csak a Louis Vuitton és a Gucci jelent ez alól. A beszerzés is diszkrétebbé válik a korábbinál, pedig már eddig is inkább külföldön vásároltak luxustermékeket a kínaiak. Egyes becslések szerint az ezen termékekre költött pénz kétharmadát a határon túl adták ki – nem utolsósorban azért, mert ott alacsonyabbak az árak. Ezzel is magyarázható, hogy a londoni Harrod’s áruház kínaiul beszélő személyzettel szerelkezett fel, és egyre erősebb a jelenléte a kínai nyelvű közösségi médiában.

A versenytársak mezőnye nem fogyatkozik, de nem is nő olyan tempóban, mint két éve; tavaly ugyanis szakmai becslés szerint harmadával kevesebb új márkabolt nyílt Kínában; a cégek a meglévő egységek helyzetének erősítésére koncentrálnak – ez is a szabályok egyike, ahogy az is, miben kell javítani a minőséget. A kínai vásárlók zöme ugyanis elégedetlen azzal, ahogyan a márkák kiszolgálják őket. Ebben akár annak is szerepe lehet, hogy az évtizedek óta tartó egyke-politika alatt született, már felnőtt nemzedék azt szokta meg, hogy érte dolgoznak, nem pedig azt, hogy neki kell „odatennie” magát.

A luxuscégek azonban mindent megtesznek, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez. Példa erre, hogy az ötcsillagos szállodák tavaly átlagosan 14 százalékos forgalomcsökkenésére félszáznál is több hotel reagált azzal, hogy kezdeményezte: vegyenek el tőle egy csillagot.


Legyen ön az első, aki exkluzív cikkeket, tanulmányokat kap!

Heti hírlevelünkben csak feliratkozóink számára elérhető tartalmakat is küldünk. Ne maradjon le! Nincs más dolga, mint megadni e-mail címét:

Sikeresen feliratkozott

email címmel hírlevelünkre! Köszönjük!