Az e-kereskedelem és a jog

Az e-kereskedelem és a jog
Jogi workshopot szervezett a DIMSZ. A szerteágazó témákat két részben dolgozzuk fel: az első cikk az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat járja körül, míg a folytatás kifejezetten az adatvédelem kérdéseivel foglalkozik majd.

Huszics György, a DIMSZ elnöke a téma aktualitása kapcsán elmondta, hogy az eNet felmérése szerint már a kiskereskedelem 3,1 százaléka zajlik online, és ez az arány egyre növekszik. Ismertette az Adatvédelmi Kommandó első eredményeit – erről korábban már portálunk is beszámolt.

Dr. Ormós Zoltán jogász a Szek.org képviseletében az elektronikus kereskedelem és a jog viszonyáról beszélt. Alapvetése szerint hamarosan nem lesz értelme e-kereskedelemről beszélni, hiszen az on- és offline megoldások egymásba fognak csúszni. Szemben a pár évvel ezelőtti divattal új webshopot sem igazán érdemes nyitni, hacsak nem élenjáró, a profilozó-, ajánló-, reakciófigyelő rendszereket integráló megoldásban gondolkodik valaki. A piac így is dinamikusan alakul: szeptemberben hozzánk is megérkezik a Google Shopping és előbb-utóbb az Alibaba.com nálunk is verhetetlen árakon fogja kínálni a webshopokban most is fellelhető kínai árukat. Mindeközben az EU e-kereskedelmi rendelete a szabályok egységesítésével szállítja le a belépési korlátokat, a vonatkozó zöld könyv kiadásával pedig azt is bizonyították, a telekom-liberalizáció mintájára az e-kereskedelem háttérországát képviselő logisztikai monopóliumokat – és ezzel a szállítási költségeket - is letörnék. Innentől a piac várhatóan önmagától is meg fog tisztulni. A vásárlók felét pedig láthatóan úgysem érdekli a jogkövetés adatvédelmi vagy garanciális kérdésekben, egyszerűen a legolcsóbb megoldásokat keresik.

Thurzóné Dr. Vogel Barbara ügyvéd, a Magyar Áruküldők Egyesületének partnereként a távollévők közötti szerződésekre vonatkozó jogszabályi változásokat ismertette. Tapasztalata szerint számos kis webshop üzemeltetőinek fogalmuk sem volt arról, milyen mögöttes jogszabályok szabályozzák a működésüket, míg a jelentősebb szolgáltatók felkészültek voltak. Az új jogszabályban az értelmező rendelkezések és a mintatájékoztatók hasznos segítséget nyújtanak az alkalmazóknak. Az elállási és felmondási jog gyakorlására egységesen 14 naptári nap áll rendelkezésre (kivéve, ha egyes esetekben ez meghosszabbodik), és az elállási jog gyakorlásához nyilakozatmintát is mellékelni kell. A vásárlás előtt adott tájékoztatás a szerződés részévé válik, továbbá újdonság az is, hogy a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” tényét kötelező feltüntetni a webshopnak azon a ponton, ahol a megrendelés megerősítése történik.

Dr. Halász Bálint (Eördögh Bird & Bird) a cookie-szabályozásról beszélt. A legfontosabb üzenete, hogy nem érdemes tucat-leírást átvenni: mindig az egyedi oldalon múlik, hogy milyen cookie-kat használ, azoknak mi a célja, mit csinálnak, saját vagy külső adatfeldolgozás történik… Az egyes tagállamok jogértelmezése eltérő a kérdésben (sok helyen még ki sem kristályosodott), de az egyértelmű tájékoztatás mindenképpen elkerülhetetlen. Az előadó – összhangban a meglévő ajánlásokkal - a kétlépcsős megoldást javasolja: egy popup vagy banner tájékoztat az alapvető tudnivalókról, részletes tájékoztatásért pedig át lehet kattintani a részletes szabályzatra. A jóváhagyó gomb szövege azonban még mindig tisztázatlan („Rendben”, „Elfogadom”…)

Dr. Marosi Zoltán (Oppenheim Ügyvédi Iroda) és Dr. Keller Anikó (Szecskay Ügyvédi Iroda) a versenyjog változásait ismertették. Vállalkozások összefonódása esetén a hatóság jóváhagyása már csak az irányítás átvételéhez szükséges, magához a megállapodáshoz nem. Versenyjogi eljárásokban bevezették az egyezségi kísérlet fogalmát: a megegyezést kizárólag a GVH kezdeményezheti, és az eljárás alá vont nyilatkozata nem adható ki harmadik félnek – így például polgári peres eljárásban nem használható bizonyítékként. A szakmai szövetségeknek is résen kell lenniük: már a szövetségi ajánlás is elég lehet a tényállás megállapításához, például az árszabályozás (minimálár is), reklámtilalom (lásd pl.: ügyvédi kamara), belső versenyszabályzat, bojkott-megállapodások vagy a közös ügyfél-adatbázisok esetén. Az eljárásban a hallgatás-beleegyezés szabály érvényesül a felekre, nem érdemes azzal érvelni, hogy az adott vállalkozás képviselője csupán jelen volt. Az összehasonlító reklám szabályozása is átkerült a versenytörvénybe, de ettől még az alapvető reklámszabályok (mint a megtévesztés tilalma vagy az állítások igazolhatóságának előírása – már a közzétételkor) érvényesek maradtak.


Legyen ön az első, aki exkluzív cikkeket, tanulmányokat kap!

Heti hírlevelünkben csak feliratkozóink számára elérhető tartalmakat is küldünk. Ne maradjon le! Nincs más dolga, mint megadni e-mail címét:

Sikeresen feliratkozott

email címmel hírlevelünkre! Köszönjük!