Virágok nyomában a Herschellel

Virágok nyomában a Herschellel
A Herschel Supply Co. egy szecessziós sétával illusztrálta, hogy hátizsákjaik a városok felfedezéséhez is ideális társak. Kulturális beszámoló, csipetnyi márkával.

A Hosszúlépés. Járunk? által szervezett szecessziós séta a stílus budapesti képviselői mellett az építészet politikai-társadalmi vetületeibe is beavatja a résztvevőket. A kiegyezést követően a Magyar Királyság a Monarchia részeként demonstrálni próbálta erejét, és erre Budapest valódi metropolisszá fejlesztése kiváló lehetőséget kínált. Annál is inkább, mert az akkori vagyonosok számára az építkezés jelentette az önmegvalósításnak és a befolyás demonstrálásának olyan magas fokát, mint ma egy saját könyv vagy talk show.

A Valkó-ház békái

A korszak eleinte a múltba révedésről, a különböző neo stílusokról, a kollektív tudatban élő építészeti elemekről és díszítő motívumokról szólt. Ezt törte meg az egyéni tudatra és a szubjektivitásra épülő szecesszió, amely ráadásul az épületeket kiszolgáló ember korábban fennálló ideáját a szükségletek figyelembe vételével váltotta fel. Totális stílusként azt hirdette, minden épület és tárgy lehet szép körülöttünk. Kezdetben a belga-francia florális szecesszió jegyei jelentek meg nálunk is, az épületeket kívül-belül növény- és állatfigurák díszítették, mint például a Valkó-házat a békák. Ezzel egy kis természetet próbáltak csempészni az akkor még élhetetlen, piszkos városba.

Akcióban a bloggerek és a Herschel hátizsákok a Postatakarék épületében

A szecesszió nemzetközi stílus – leágazásai például az amerikai Tiffany, a francia Art Nouveau vagy a német Jugendstil -, de a magyar ág is megtalálta a saját hangját: a magyar vidék motívumait hozták be a városokba. Az állami vezetők ezzel együtt is idegenkedtek a stílustól, a nagyon kevés közmegrendelésre készült épület egyike a Postatakarék – a mai Magyar Államkincstár – épülete.

A séta utolsó fejezete a budapesti zsidóság és a szecesszió kapcsolatára világít rá. Izraeliták sokáig nem lehettek építészhallgatók, amikor viszont előttük is megnyílt a lehetőség, sokan erre a pályára léptek. Nekik – hasonlóan más területeken tevékenykedő társaikhoz – fontos szerepük volt Budapest kozmopolita metropolisszá fejlesztésében. Erre szolgál illusztrációként Lajta Béla munkája, a mai Újszínház épülete, amely építésekor mulatóként működött, de a hitélettel is kapcsolatba került a szecesszió: a Kazinczy utcai zsinagóga rejtett épületegyüttese szintén ebben a stílusban született, ráadásul a korban igen előremutató megoldásként vasbetonból.

A Kazinczy utcai zsinagóga egyik ólomüveg ablaka Róth Miksa műhelyéből

Legyen ön az első, aki exkluzív cikkeket, tanulmányokat kap!

Heti hírlevelünkben csak feliratkozóink számára elérhető tartalmakat is küldünk. Ne maradjon le! Nincs más dolga, mint megadni e-mail címét:

Sikeresen feliratkozott

email címmel hírlevelünkre! Köszönjük!